2011. október 26., szerda

Megjelent a Chrome 15

Megjelent a Google Chrome 15-ös (egészen pontosan 15.0.874.102-es) verziója. Az új kiadásba a szokásos hibajavítások – többek között kilenc súlyos sebezhetőség befoltozása – mellett gyakorlatilag egyetlen látható újdonság került: az átalakított Új lap.
Az alapértelmezés szerint megnyíló lap és annak működése egyre inkább kezd hasonlítani az Android grafikus felületére, ami annak fényében nem meglepő, hogy a Chrome maga is egy operációs rendszer, a Chrome OS grafikus felülete. A kezdőlap a tartalmakat két (vagy több) oldalra osztja szét, az egyiken megszokott módon a leggyakrabban látogatott oldalakat jelző előnézeti képek, a másikon a telepített webes alkalmazások találhatók. Váltani az oldalak között a lap alján található gombokkal vagy az oldalt látható nyilakkal lehet.

Az átalakítás egyértelműen a webes alkalmazások előtérbe tolását szolgálja, ezeket a szokásos ikonok reprezentálják, melyek számára több oldal is rendelkezésre áll az Új lap felületen. Innen érhető el a szintén átszabott, átláthatóbbá tett Chrome Web Store, ahonnan az új appokat, bővítményeket és témákat lehet telepíteni a böngészőbe. Nem tudni miért, de az új kiadás nem ad lehetőséget a leggyakrabban látogatott oldalak ikonjainak rögzítésére, az előnézeti képeket csak mozgatni, illetve törölni lehet.
A stabil Chrome 15 letölthető a böngésző weboldaláról, de a korábbi verziót használó rendszereken automatikusan települ. Aki ezt nem akarja kivárni, a Google Chrome névjegye menüpontra kattintva kézzel is elindíthatja a frissítést.
 

2011. október 25., kedd

Mindent a mobilban egyesít a Windows

Szeptember 13-án letöröltem gépeimről minden korábbi operációs rendszert, és feltelepítettem a Windows 8 fejlesztői kiadását. Merész húzás volt, mert ez még nem béta kiadás, tele lehetett volna hibákkal. De nem volt. Az egy hónapos kísérlet a jövőbe repített, mert kiderült, hogy egy korlátolt képességű táblagépen a Windows 8 úgy viselkedik, mint egy rendes asztali gépen. Nem hiányzik sok ahhoz, hogy a tévére kötött mobil legyen a számítógépünk.




Búcsúznom kell a Windows 8-tól, mert a héten megjelenik az Ubuntu új kiadása, amit szintén tesztelni kell, és a Nokiától is érkezett egy Linux-alapú okostelefon, az N9. Sajnálom, hogy ilyen hamar el kell hagynom a Windows 8-at, de úgyis visszatérek rá, amikor kijön a felhasználói szempontból is értékelhető béta verziója. Most még korai ítéletet mondani a készülő rendszer fölött, mert a fejlesztők még ezt-azt elronthatnak rajta, de amit eddig láttam, az nagyon biztató. Egy hónap alatt csak kétszer fagyott le, még az elején, és nem lassult be, pedig telepakoltam rendszerindítást lassító programokkal. Kíméli a memóriát, és kényezteti a szemet.
Az eredetei terveim borultak, mert a tesztelésre befogott netbookról hamar kiderült, hogy azon a Windowsba csak hálni jár a lélek, ráadásul új hardverek érkeztek a szerkesztőségbe, amelyek teljesen megváltoztatták a tesztelés irányát. Jött például egy Samsung Series 9 laptop, az Apple Macbook Air ázsiai kihívója, ami teljesen kikapcsolt állapotból indulva 8 másodperc alatt behozza a jelszókérő ablakot, és 13 másodperc alatt belép a főmenübe. Mindezt úgy, hogy ebben benne van a PIN-kód kézi bepötyögése, és a Samsung spéci indulásgyorsító szoftvere ezen a rendszeren (még) nem tud futni.



Ebben a furcsa hibridben megtaláltam a nekem való kihívást, mert naponta 8-9 órán át dolgoztam és szórakoztam a kétszer 1 gigahertzes AMD C50 processzorral és 2 GB RAM-mal felszerelt gépen, amelynek 1920 x 1080 képpontot kellett kirajzolnia a monitorra. Ennek a kísérletnek az lett az eredménye, hogy megláttam az operációs rendszer jövőjét.




                                                                 Dupla vagy semmi

Az Acer Iconia Tab W500 gyenge gép, mégis gyorsan elindul rajta a Windows 8. Messze nem olyan fürge, mint a Core i5-tel és 4 gigabájt RAM-mal szerelt Samsung notebook, de a bejelentkezési képernyő ezen is 19 másodperc alatt, a Start menü 29 másodperc alatt betöltődött. Többórás használat után néha akadoztak a programok, de ezt leszámítva kényelmesen lehet rajta dolgozni.


Kőkemény kódolásra és gépigényes grafikusi munkára nem jó ez az eszköz, a hardcore júzerek maradjanak csak a sok százezer forintos asztali gépeiknél, ha teljesítményre vágynak. Egyszerűbb irodai és otthoni feladatokra viszont megfelelt a tablet. Nálam 10-15 böngészőfül volt megnyitva, folyamatosan ment a Google Talk és a zenelejátszó (Zune vagy Last.fm), néha képeket szerkesztettem Gimpben, és alkalmanként a háttérben futott az uTorrent.




Ami igazán elgondolkodtató, hogy ez a tablet nem sokkal erősebb, mint a kétmagos processzorral felszerelt okostelefonok, amilyenek már most is kaphatók (Samsung Galaxy SII, LG Optimus 2X). A mobil eszközök fejlettége közelít a pc felé, és ennek az lesz az eredménye, hogy a technológiára fogékonyak körében két éven belül elkezdődik a régi asztali pc leváltása. Jönnek a négy-öt magos processzorral felszerelt mobilok és táblagépek, és ezek a kütyük úgy lesznek kialakítva, hogy menet közben kíméljék az akkut, de amikor monitorra, egérre és billentyűzetre kötjük őket, akkor kihasználhatják a processzor erejét.



Nagyon jó betekintést ad a hardverek jövőjébe a HWSW összeállítása az idén év végén megérkező ötmagos Tegra 3 processzorról. Ebben lesz egy kis fogyasztású, alacsony órajelű mag, amely a telefonhívások és Facebook-üzenetek fogadását és küldését, a szinkronizációt és a háttérben futó feladatokat kezeli.



A maradék négy mag teljes értékű, és mindig csak annyi áll hadrendbe, amennyire éppen szükség van. Egyszerűbb 2D játékokhoz elég plusz egy mag, a videotelefonálás már két magot igényel (még mindig csak a jelenlegi telefonok fejlettségi szintjénél járunk), viszont a konzoljáték minőségű 3D tartalmak már mind a négy magot kihasználják. Ez már pc szintű processzorerő lesz, és valószínűleg nem menet közben, hanem tévére kötött mobillal fogyasztunk majd nagy felbontású tartalmakat.



                                                     Összenő, ami összetartozik



Az okostelefonokkal nagyjából azonos képességű tablet használata után az volt az első gondolatom, hogy hamarosan nem lesz szükség külön Windows és Windows Phone operációs rendszerre. Elég lesz egy rendszer, amely menet közben mobilként, otthon és az irodában számítógépként viselkedik.



A Windows 8 menüjében ugyanolyan izgő-mozgó csempék vannak, mint a Windows Phone 7-en, már csak az hiányzik, hogy az asztali rendszerbe is bekerüljenek a mobilos rendszer extrái. Elvégre a számítógépen is kezelni kell valahogyan a névjegyeket, naptárakat, a közösségi hálózatokat, amit a Windows Phone 7.5 nagyon jól old meg.



A hagyományos pécés környezet nem áll majd a mobilozók útjába, hiszen ezt az általam esztelt Acer tableten is könnyű volt elkerülni. Nem kell rákattintani az Asztalt elindító négyzetre, és akkor marad a mobilos nézet. A gép merevlemezének a mérete sem akadályozhatja a két rendszer összefonódását, a 32 gigabájtos tableten is simán elfért az asztali rendszer. A csúcstelefonokban már most is 32 és 64 gigabájtos háttértár van, és a csipre épülő adattárolók iparága csak most kezd igazán fellendülni. Jönnek a 128 gigabájtos és annál jóval nagyobb XC SD memóriakártyák (a formátum maximuma egy terabájt), illetve egyre olcsóbbak az SSD merevlemezek.



Kevés lenne a 32-128 gigabájt? Adatokat tárolhatunk a felhőben, szervereken. Céges környezetben valószínűleg ez lesz az elterjedtebb, mert a kényes adatokhoz való hozzáférés egyszerűbben szabályozható, és rugalmasan kezelhetők a felhasználók. Személyes adattárolásra pedig ott vannak az akkuról működő, hordozható merevlemezek, amelyek fél-egy terabájttal bővítik bármilyen hordozható eszköz tárkapacitását.


Három csapás


A Microsoft jól felismerte, hogy két teljesen különböző kezelőfelületre van szükség a menet közbeni és az asztali használatnál. Az ízig-vérig szoftveres cég az operációs rendszer szintjén egyesíti a két világot. Ezzel szemben az Apple ereje a márkanevében rejlik, ezen a szinten egyesíti a termékeit – megvan a kétféle operációs rendszere, de a felhasználók ezeket különböző hardvereken szerezhetik meg. A harmadik nagy platformgyártó, a Google a felhőben teremt kapcsolatot a mobilozók és a pc-s júzerek közt.



Nem állítom, hogy a Microsoftnál van a bölcsek köve, de az másnál sincs meg. Ez a három cég – vagy inkább ez a három ideológia – még évtizedeken át versenyezhet egymással.

                                                                                 

Bemutatják a Windowsos Nokiákat

A Nokia bemutatja a Windows Phone operációs rendszert futtató készülékeit. A finn gyártó, a távközlési ipar egyik utolsó európai bástyája azt reméli, hogy a Microsoft rendszerével megint sikerül növekedési pályára állnia.




Több elemző is úgy látja, hogy a Windows Phone a Nokia egyetlen lehetősége az életben maradásra. Hiába gyárt a finn cég rengeteg megfizethető árú készüléket, ha azokon alig van profitja. Csak a drágább okostelefonok biztosíthatják a vállalat jövőjét, ám ehhez nagyon jó eszközöket kell készítenie, mert ádáz küzdelem folyik a vevőkért. A Nokiának 2009-ben még negyvenszázalékos részesedése volt az okostelefonok piacán, most viszont már csak 16 százalékos, ami jól mutatja, hogy mire volt jó a cég korábbi operációs rendszere, az elavult Symbian.



A legfrissebb hírek szerint a Nokia első windowsos okostelefonja még ebben a negyedévben megjelenik, tehát nem marad ki a karácsonyi vásárlási szezon, de a készülékek csak néhány fontosabb országban lesznek elérhetők.





Nokia 800 Windows operációs rendszerrelVannak bíztató jóslatok, a Strategy Analytics kutatócég szerint a Windows Phone piaci részesedése Nyugat-Európában jövőre megduplázódik, és 2012 végén már 12,3 százalékos lesz. Ebben nagy szerepe lesz a Nokiának, ám azt is figyelembe kell venni, hogy rajta kívül a Samsung, a HTC és más gyártók is hozzájárulnak majd a Windows Phone felemelkedéséhez.



Jövőre 117 millió okostelefont adnak el Nyugat-Európában, ami 12 százalékos növekedést jelent – jósolja a Strategy Analytics. A piackutató szerint a Windows Phone lesz a leggyorsabban terjedő mobil platform, de továbbra is a Google Android vezeti a mezőnyt 44 százalékkal, míg az Apple iOS 23 százalékos részesedést szerez jövőre.



                                                           Ezt várjuk a Nokiától



Elég jó rendszer lett a Windows Phone 7.5 Mango, ezt már egy korábban piacra dobott HTC-val kiderítettem. A Nokia sok olyan extrát hozzáadhat, amitől a platform még vonzóbbá válhat. A Microsoft által kezelt Bing Térkép például egészen buta, egy Magyarországon elindított címkeresésre először Romániába navigált, majd a Weiner Leó utcába vitt az Apáczai Csere János utca helyett. A Nokia térképei kiforrottabbak, és valószínűleg a Windows Phone rajongói táborában is van igény az ingyenes, offline navigációra.







Az új Nokia hirdetési tervei napokkal ezelőtt kiszivárogtakAz már kiderült, hogy a windowsos mobil ugyanolyan formás lesz, mint a korábban bemutatott N9, de a Nokia nem csak egyedi stílusával emelkedhet ki a tömegből. A kiegészítőkön is sok múlik, és a csúcsmodellekhez a Nokia eddig is sokféle adaptert adott, példul hdmi, és usb host átalakítókat. A fülhallgatói is egészen jó minőségűek, ami fontos lehet, mert a rivális tajvani HTC csapnivaló füleseket ad még a legdrágább okostelefonjaihoz is (emiatt a minőségi füles beszerzése plusz kiadást jelent a HTC felhasználóinak).



Már csak egy napot kell várni a Nokia nagy bejelentésére, mi ott leszünk a londoni konferencián, és tudósítunk ról, amint kipróbáljuk az új kütyüket.

Az ˝Amazon,, az új Apple

Jeff Bezost, az Amazon alapítóját 1999-ben az év emberének választotta a Time magazin. Ez általában annak a biztos jele, hogy valaki egyrészt megváltoztatta a világot, másrészt elért a csúcsra, ahonnan már csak lefelé vezet út. 11 évvel később már látjuk, akkoriban az Amazon éppen csak döcögött a mostani sebességéhez képest – ma már rég nemcsak a legnagyobb webáruház, de az e-könyv-forradalom elindítója és a web csendes megreformálója is. És láthatóan csak most lendül bele igazán.
Az Amazon az új Apple, Jeff Bezos az új Steve Jobs, a Kindle Fire az új iPad – nagyjából ez volt a sajtóvisszhangja az Amazon sajtótájékoztatójának, ami lemásolta Steve Jobs legendás fellépéseinek koreográfiáját, és amin Bezos egy olyan új e-könyv-olvasót mutatott be, ami azonnal felgyújtotta mindenkiben azt a „nekem kell egy ilyen, most azonnal, mindegy mennyibe kerül” fanatizmust, ami eddig tipikusan az Apple sajátja volt. Ma az Amazon a menő, az Amazon a szexi, az Amazonról szól 2011. Tessék csak egy pillantást vetni a cég részvényárfolyamának alakulására:


Az Apple és az Amazon közti párhuzamok roppant látványosak. Mindkét cég gyakorlatilag egyet jelent az alapítójával, aki kézi irányítással vezeti-vezette a birodalmat. Az Apple Steve Jobs vízióinak megvalósítója volt (és lesz még pár évig), az Amazon pedig Jeff Bezosé. Mindkét cég egész iparágat teremtett és tett a mainstream részévé: az Apple a digitális zeneterjesztést, az okostelefonokat és a táblagépeket, az Amazon a digitális könyveket, e-könyv-olvasókat és a cloud computingot. És mindkét cég ügyesen fordítja ugyanabba az irányba a bizniszt: a hardver felől a digitális szolgáltatások felé.

A világ legnagyobb könyvesboltja


Az Amazon egyszerű online könyvesboltként indult, a lehető legjobb időben, 1995-ben, éppen a nagy dotkom-felfutás évei előtt. Az eredetileg a Wall Street-i brókereknek szoftvereket fejlesztő alapító, Jeff Bezos zseniálisan manőverezett az amerikai adórendszer útvesztőiben. A cég a mai napig csak öt amerikai államban tesz forgalmi adót a termékei árára (15 állam vezetett be, vagy készül bevezetni külön Amazon-adót a trükközés ellen). A cég a dotkom-lufival együtt nőtt óriásira, és vette be a kínálatába a könyvek mellé először a cd-ket, dvd-ket, szoftvereket, aztán a ruházatot, játékokat, elektronikus kütyüket, ma pedig már mindent árulnak a sörtől a kutyakaján át a motorolajig.



Éppen ennek köszönhette a túlélést az Amazon: kézzel fogható dolgokat árult, amikor minden online szolgáltatásban megrendült a bizalom. Úgy vészelte át a nagy dotkom-összeomlást a cég, hogy a legnagyobb vérzivatar közepén, 2001-ben sikerült először nyereséggel zárnia egy negyedévet. Bezos megelégedhetett volna azzal, hogy övé világ legnagyobb online boltja (pontosabban a 100 milliárdra értékelt cég 20 százaléka személyesen az övé), de inkább kitalált egy saját iparágat.

Az e-könyv-forradalom


A Kindle messze nem az első e-könyv-olvasó volt, ahogyan az iPod sem az első hordozható mp3-lejátszó, és az iPhone sem az első okostelefon. A Softbookon már tíz évvel a Kindle előtt lehetett könyveket olvasni, és letölteni a SoftBookstore-ból, érintőképernyője volt, és megjelent rá a Newsweek, a Times és a Wall Street Journal. Mégis a 2007-ben megjelent Kindle tarolta le a piacot, mert az iPhone-hoz hasonlóan nagyságrendekkel jobb volt az összes konkurensénél, és mire azok behozták volna az előnyét, éppen olyan verhetetlen szolgáltatáshátteret kapott az Amazontól, mint az iPhone az iTunestól és az App Store-tól. Egy kézben a hardver, az azt támogató szolgáltatások, és lassan a szolgáltatásokon keresztül megvehető tartalom is – ez durvább, mint amit az Apple tett a digitális zenével.



Az Amazon által felfuttatott e-könyv pedig átvette Harry Pottertől és Dan Browntól a stafétát, és újra divatba hozta az olvasást. 2009 karácsonyának első napján történt meg először, hogy több e-könyv fogyott az Amazonon, mint papír, 2010 nyara óta pedig minden nap ilyen nap. Az e-könyv-biznisz 2010-ben megduplázta a forgalmát, és elérte az egymilliárd dollárt. A növekedés pedig egyre gyorsul, már nemigen lehet úgy felszállni Budapesten sem a metróra egy hétköznap reggel, hogy ne lássunk Kindle-be temetkezett embereket. És ennek az egésznek a tetején ül az Amazon, egyre újabb Kindle-verziókkal, és az ingyenes netezést lehetővé tevő Whispernet rendszerrel sokkolva a konkurenciát. Az e-könyvek piacán 58, az e-könyv-olvasókén 67 százalékos az Amazon részesedése. Az e-könyv-forradalom az Amazon forradalma, az e-könyv-biznisz az Amazon biznisze.




                                                                       A felhő hatalma

Az Amazon legkevésbé látványos, de talán leginkább előremutató szolgáltatása AWS (Amazon Web Services) néven fut. 2006-ban indították, amikor a cloud computing, vagyis a felhő, a kliensgépek helyett távoli szerverek tároló- és számítási kapacitását használó szolgáltatás még csak elmélet volt, nem az a forró téma, amire ma minden cég ugrik.



Az egész abból az áldatlan állapotból indult, hogy az Amazon szerverei évi 300 napon át alig tízszázalékos kihasználtsággal üzemeltek, a maradékon meg csúcsra járatva (nézzünk meg egy könyvesboltot egy véletlenszerű nyári hétköznapon, meg aranyvasárnap, valami hasonlót kell elképzelni itt is). Utólag persze tökéletesen logikusnak tűnik a terv, hogy építsünk szerverparkot a maximális terhelés kiszolgálására, és a mindenkori kihasználatlan kapacitást adjuk bérbe – de a korabeli szaksajtó orosz rulettnek tartotta Bezos ötletét.



Akár az volt, akár nem, bejött: ha ma valakinek számítási teljesítményre van szüksége a webes szolgáltatásához, az Amazon EC2-höz fordul, ha adattároló kapacitásra, az Amazon S3-hoz. Hogy mennyire átszőtte az online bizniszt az Amazon felhőjére való támaszkodás, általában akkor derül ki, ha komolyabb üzemzavar támad: amikor legutóbb probléma támadt az EC2 egyik adatközpontjában, leállt a Foursquare, a Netflix, a Reddit, és több tucatnyi kisebb szolgáltatás.




Az Amazon a felesleges szerverkapacitása bérbe adásával 6-700 millió dollárt keres évente, amivel toronymagasan piacvezető, a Microsoft Azure és a Google App Engine csak kullog mögötte. És ha van piac, ami az e-könyvekénél is gyorsabban fejlődik, ez az: egyes előrejelzések tíz éven belül százmilliárd dolláros nagyságrendet vizionálnak.



                                                                       Titánok csatája

A két egymásra nagyon sokban hasonlító óriáscég, az Amazon és az Apple eddig nagyjából békésen elvolt egymás mellett a piacon, csak egyszer kerültek szembe egymással, amikor az Amazon az iTunes konkurenseként elkezdett digitális zenét árulni. Ez az idilli állapot lesz egyszer s mindenkorra a múlté az idei karácsonyi szezonnal, amikor a Kindle Fire frontálisan megy neki az iPadnek (és ezzel persze áttételesen App Store-ok és az online zene- film- és könyvesboltok területén is versenybe száll a két cég).



Az Amazon Androidot futtató, e-könyv-olvasóból lett tabletje több szempontból éppen az Apple iPad ellentéte, és ezért is lehet az első, trónfosztásra esélyes kihívója. Nincs benne se kamera, se GPS, se bluetooth, se 3G, kisebb, kevesebbet tud, és nem is akar látványos luxuscikk lenni. Cserébe 200 dollárt mutat csak az árcédula rajta, ami kevesebb mint a legolcsóbb iPad2-modell árának a fele. És ami egy átlagfelhasználónak kellhet, az azért benne van, plusz a többi iPad-gyilkosnak kikiáltott kütyüvel ellentétben ott van mögötte a bejáratott Kindle név és az Amazon teljes webes ökoszisztémája. Karácsonykor kiderül, sikerül-e neki a saját pályáján megverni az iPadet, és tényleg az Amazon lesz-e az új Apple.